Oszkói szőlőhegy és pincesor - Oszkó

Oszkói szőlőhegy és pincesor bemutatása

Bár az oszkói szőlőhegy nem tartozik egyetlen borvidékhez sem, de az itt termett borok mindig nagy hatást gyakorolnak az ide betérő emberek számára, nemcsak zamatuk, de erejük miatt is.

Oszkó környékén először a XIII. században hallunk a szőlőtermelésről. A szőlőhegy a XVIII. században nyerte el mai formáját. Ebben az időben alakult ki a hegyközségi szervezet, amelynek szigorú szabályzata megakadályozta a hegy területének változását.

A szőlőhegyet két részre oszthatjuk az Újhegyre (Ebtulok) és a Csillaghegyre. A Csillaghegy valószínűleg később alakult ki, nem is olyan egységesen telepített rész, mint az Újhegy. A két hegyrész szomszédos egymással, egy hegyközségbe is tartozott, de mégis élesen elhatárolódtak egymástól. A múlt század közepére teljes egészében kialakult a mai hegy képe, csupán a régi pincékből van ma már jóval kevesebb. A hegyközség szervezetétől az első adat 1787-ből van. Az úgynevezett hegyi-kereszt alapítólevelén, ekkor szerepel először a hegybíró és a tizenkét esküdt neve.

A szőlőhegy bejáratában található két többszáz esztendős tölgyfa, amelyek annak a tölgyesnek az utóhírnökeinek tekinthetőek, amely valamikor a szőlőhegy területén helyezkedett el. Valószínűleg ennek a tölgyerdőnek a faanyagából készültek az első présházak is. A tölgyfák árnyékában található egy kút, amely régen gémeskútként működött, de sajnos a 80-as években a célszerűség szempontjából átépítették.

A gémes kutat a helyiek adományaiból sikerült kitisztítani és rekonstruálni, a Hegypásztor Kör jóvoltából. Az ő kezük munkáját dicséri az a több méteres bálványprés restaurálása is, amely mintegy a szimbóluma lehetne a pincesornak.

A Hegypásztor Kör Oszkó település értékeinek és hagyományainak elhivatott védelmezője. A vidékfejlesztés lehetőségeivel, eszközeivel élve 1985 óta folyamatosan újítják fel a présházakat, szerveznek rendezvényeket, szőlészeti-borászati és kulturális programokat.

Ilyen program az Orbán-napi Hegyi Vigadalom is. Ennek keretében kinyílnak a pincék, megmutatják a termelők az előző évi termésből készült boraikat, pálinkáikat és a helyi kézművesek a portékáikat.